G. S.: Térjünk vissza Drakulára: kétségkívül ő a leghíresebb vámpír.
V. D.: Nagyszerű fickó, a diplomácia és a karóbahúzás nagymestere.
G. S.: Ezért hívják Drakulának?
V. D.: Nem, nem; igaz, hogy a „drakul” szó jelentése ördög, démon, de alapvetően a „draco” (sárkány)-rendből származik, amelybe Vlad apja is fölvételt nyert – a család férfitagjai attól fogva a Sárkány-rend tagjainak számítottak; az apa Vlad Draculnak nevezte magát, a fiát pedig Vlad Draculeának, vagy kis Sárkánynak. A karóbahúzó másik nevén Vlad Tepes. Hódító Mehmed mintegy 20 000 törököt, bolgárt, németet, magyart és bojárt látott karóba húzva, amikor Vlad vezér ellen indult.
G. S.: Őszintén szólva én azt hittem, ezek a dolgok Romániában játszódtak…
V. D.: De hiszen ez a 15. század! Akkoriban a Havasalföld volt Vlad területe, vagyis a Kárpátok és a Duna közti terület. Ez valóban a mai politikai Románia területén fekszik, egyébként közvetlenül amellett a terület mellett, amely „az erdők mögött” van, vagyis Transzszilvánia (Erdély) mellett.
G. S.: Nagy örökség ez egy ország számára, és bizony több negatív, mint pozitív tartalmú újsághírt is jelent.
V. D.: Románia, Románia… Ott van nekik Vlad, a nagyúr, akinek csak Erdélyben több mint 800 vára van, aztán jön a kommunista uralom és betiltja Stokert; és ahelyett, hogy a mi hírnevünkből próbálnának meg valamit profitálni, Ceausescu inkább a nép vérét szívja.
G. S.: így igaz. Nyugaton a „vörös vámpír” néven is emlegették. S ha az információim helyesek, Románia most turisztikai célokra megint fölfedezte az élőhalottakat.
ENRIQUE szerint:
BRANDON szerint: